2011. május 20., péntek

Budapesten jártunk




Május 4.-én szerdán a 10.E osztály Mészáros Marianna tanárnő szervezésében és kíséretében tanulmányi kirándulásra indult. A program szerint a Budavári Palotát és a Szépművészeti Múzeum látnivalóit tekintettük meg.

  •   Első utunk a Budavári Palotába vezetett.    




 Budavári palota története :

 
Bár királyi székhelyeink sorában Esztergom és Visegrád után csak harmadikként szerepel, Magyarországmásodik világháborúban lebombázott és elpusztult korábbi neobarokk királyi palota helyreállítását megelőzően került sor 1948-1963 között. A régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori királyi székhely föld alá temetett és ez időben már teljesen elfelejtett részletei, többek között a királyi kápolna és a lovagterem is. számára mégis nagy fontossággal bír. Megismerése és feltárása a
Számos kőfaragványt, pompás töredékeket, művészeti értékeket is rejtett és óvott a föld mélye, így ismertük meg 1974-ben a ma már világhírűvé vált gótikus szobrokat is.Az újkori palota helyreállítása hosszas vajúdás után csak 1959-ben indult meg ténylegesen. A középkori erődrendszer helyreállításával párhuzamosan a Palota déli szárnyában kapott otthont a Budapesti Történeti Múzeum, magába foglalva a középkori épületrészeket, míg kiállításain az addig csak leírásokból ismert fénykorának leleteit ismerheti meg a látogató.A többi újkori épületszárnyba a Kortárs Művészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár került, így az egykori királyi, kormányzati székhely nemzetünk kultúrájának vált tárházává. Az épületegyüttes, iszonyatos pusztulásaival és ismétlődő megújulásaival, hitelesen tükrözi országunk történelmét, nemzeti sorsunkat.




A Palota virágkora Mátyás alatt :

 

Buda fénykorának csúcsát Hunyadi Mátyás (1458-1490) uralkodása idején élte meg. Jelentős bővítésére nem, de átépítésére, gazdagítására nagy súlyt fektetett a király. Az európai udvarok közül szinte itt honosodott meg elsőként az Itáliában született reneszánsz építészeti stílus, majd innen terjedt tovább északnak, Prága és Krakkó felé. Meghonosítása elsősorban annak köszönhető, hogy 1476-ban Mátyás a nápolyi király leányát, Beatrixot vette feleségül, s vele a kor kiváló építészei, szobrászai, s egyéb művészei érkeztek Itáliából.Ez időben létesült Mátyás világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana.A pompás díszítésű corvinák azóta szétszóródtak szerte a világban, híres gyűjtemények féltett kincseként emlékeztetve létrehozójukra. Mátyás pompás könyvtárépületének, lakosztályainak fényét a korabeli leírásokon túl csak a föld alól kiásott töredékek őrzik.Építkezései közül ma már csak egyetlen részlet látható: az egykori víztároló - Cisterna Regina - hatalmas belső tere, amelynek tetején egykor fényes függőkertek voltak. A királyi székhely ez időben nemcsak a művészeteknek, de a tudományoknak is nagy hírű otthona. Történészek, csillagászok, tudósok népesítik be az udvart, ennek köszönhető ismereteink nagyobb része.



Megtekintettünk a középkori magyar szoborgyűjteményt is.Ott volt a híres Kalocsai királyfej is, és sok kis cipő,amit mindenki nagyon megcsodált.
Láttunk makettet is a palotáról,sok rajzot,rekonstrúkciót, díszítőelemeket ,amik rég en a palota részei voltak.Többek közt angyalos kazettás mennyezetet,kályha és kút körüli díszítést,csempéket stb. .Láttunk kápolnát,amit Szent László tiszteletére szenteltek fel és amit mai napig használnak például esküvők megtartására.Kísérőnk beszélt Mátyás corvináiról is és hogy Magyarország sajnos nagyon csekély számmal rendelkezik belőle.Szerencsére nagyon jó időt fogtunk ki.



Kalocsai királyfej (13.század) 


 


  • Következő megálló már a Szépművészeti Múzeum volt. Egy nagyon aranyos ,fiatal kisérőnőt kaptunk,aki sok olyan információt mondott a középkori képekről ,aminek szerencsére mi már  rég a birtokában voltunk.Láttunk régi oltárképeket, az itália és spanyol gyűjteményt is megtekintettük.



 


Az elején nagy rohanás volt,kicsit szét is esett a társaság. Hát igen,tanárnővel nehéz lépést tartani :D köszönjük !
Vigyázz, jövünk ! (10.e)



(1909–1919) - 100 éves a Kecskeméti Művésztelep



 „Művészetek s művészi ipar számára földet, hajlékot s támogatást kérünk Kecskemét városától abban a reményben, hogy a legmagyarabb város teljes átérzéssel fogja méltányolni azt a nagy feladatot, mit a magyar kultúra reánk ró, s hogy annak megvalósítására épp Kecskemétet választottuk.”

Így kezdődik Iványi Grünwald Béla festőművész művésztelepprogramja, melyet eredetileg Kada Elek polgármesternek címezve Nagybányán keltezett 1909. július 17-én. 


Az elhatározást tett követte, s a következő években felépült Kecskemét külső részén, a Műkertben a művésztelep központi műterembérháza, a festőiskola és a hat művészvilla, s 1910-11 folyamán elindult az alkotói tevékenység is az említett nagybányai alapító mester vezetésével. Olyan fiatalokkal többek között, mint pl. Bornemisza Géza és Perlrott Csaba Vilmos, akik a művészvilág akkori fővárosából, Párizsból Matisse tanítványaiként érkeztek az alföldi városba. Emellett még számos ismert vagy kevésbé ismert alkotó (pl. Kmetty János, Faragó Géza, Uitz Béla, Gráber Margit) fordult meg a művésztelep leginkább jelentősnek elkönyvelt korszakában. A kiállításon 82 alkotást és a művésztelephez szorosan kapcsolódó dokumentumot mutatunk be, illetve egy „virtuális” terem segítségével (festette: A. Varga Imre) kísérletet teszünk arra, hogy megidézzük Kecskemét korabeli hangulatát, építészetét, tehát azt a környezetet, mely az alkotókra inspirálólag hatott. A kiállítás alkalmából egy 48 oldalas katalógus is megjelent, archív felvételekkel, a kiállított művek háromnegyedének színes reprodukciójával, ifj. Gyergyádesz László összefoglaló tanulmányával s annak szerkesztett angol nyelvű fordításával.
A kiállítás tehát soha vissza nem térő alkalmat kínál arra, hogy városunk diákjai megismerkedhessenek Kecskemét múltjának, kultúrájának egyik legjelentősebb fejezetével. Ennek érdekében az alábbi programokat kínáljuk segítségképpen Kecskemét pedagógusai és diákjai (s természetesen minden kecskeméti) számára.
A kiállítást 2011.03.18-án Szücs György művészettörténész nyitotta meg. Kiállító művészek: Bozukova Zsenja, Encsev Nacsev Nándor, Doncsev Antoni, Gendova Miroljuba, Kneisz Eszter, Kozsuharov Ognjan, Orosz Klaudia, Ruszev Roszen, Szárencsev Károly, Ullmann Katalin, Vladimirova Milena.
A kiállításon főként festmények szerepeltek, de kiállításra kerültek faliszőnyegek, melyek kézzel készültek, egy halotti maszk is és "virtuális" termet is létrehoztak, Varga Imre jóvoltából, hogy megidézzék Kecskemét korabeli hangulatát, építészetét, azt a környezetet, mely az alkotókra inspirálólag hatott.
 
2011. március 30-án (szerdán) mi is megtekinthettük ezt a kiállítást az osztállyal. Mészáros Marianna tanárnő jóvoltából sikerült eljutnunk erre a fenomenális kiállításra, feláldozván két művészettörténet óránkat. Teljes mértékben eltudtam képzelni Kecskemét akkori hangulatát,beletudtam magam képzelni a festményekbe. Amikor láttam régi festményeket, rajzokat, melyek a földrengés előtt és után készültek- számomra elég megrendítő volt... vagy a tervrajzok, melyek örökre tervek maradtak.A tárlatvezetés is nagyon sokat segített ebben, azóta sem bántam meg, hogy részt vehettem rajta. Bátran ajánlom mindenki figyelmébe ! :)  
Pár festmény a kiállításról, amelyeket megemlítenék:



Helyszín: Kecskemét, Cifrapalota